Kevés olyan jeles napunk van, amelyhez annyi hiedelem és
szokás fűződne, mint Luca napjához. A Luca név
jelentése latinul fényhozó, azt jelenti hajnalban született.
A Gergely-naptár életbe lépése előtt ez a nap volt a téli napforduló, a világosság kezdete, az év legrövidebb napja és leghosszabb éjszakája, vagyis gonoszjáró nap. Úgy tartották egykor, hogy ezen a napon különösen a boszorkányok rontása ellen kell védekezni, és a gonosz hatalmának megtörésére irányuló varázscselekmények napja is egyben. Néhol ezért fokhagymával rajzoltak keresztet az ólak ajtajára, máshol az állatok fejét kenték be vele és hamut szórtak az istálló elé. Lefekvés előtt pedig az emberek is lenyeltek néhány gerezd fokhagymát.
A Gergely-naptár életbe lépése előtt ez a nap volt a téli napforduló, a világosság kezdete, az év legrövidebb napja és leghosszabb éjszakája, vagyis gonoszjáró nap. Úgy tartották egykor, hogy ezen a napon különösen a boszorkányok rontása ellen kell védekezni, és a gonosz hatalmának megtörésére irányuló varázscselekmények napja is egyben. Néhol ezért fokhagymával rajzoltak keresztet az ólak ajtajára, máshol az állatok fejét kenték be vele és hamut szórtak az istálló elé. Lefekvés előtt pedig az emberek is lenyeltek néhány gerezd fokhagymát.
A középkorban Lúcia a legkedveltebb szentek közé
tartozott. Legendájából írók, költők és festők merítettek. Oltalmáért
fohászkodtak a vakok és a szembetegségben szenvedők, a földművesek és a különféle kézművesek, de
ugyanúgy a varrónők, a párnakészítők és a nyergesek is, mivel valamennyien
hegyes szerszámokkal dolgoztak.
Arról, hogy ki volt Luca, eltérőek a vélemények: gyakran azt mondták róla, hogy boszorkány, de azt is hallottuk, hogy szűz volt.
A Luca naptól karácsonyig terjedő időszakban időjárásjóslásra alkalmas praktikákat űztek, ennek a tizenkét napnak az időjárásából következtettek ugyanis az elkövetkező egy évre. Úgy vélték, hogy amilyen az első nap, olyan lesz az eljövendő év első hónapja, amilyen a második nap, olyan a második hónap és így tovább. Ezt nevezik Luca kalendáriumának
Ugyanezt a célt szolgálta a hagymakalendárium is. A hagymát 12 héjra bontották, s rá sót szórtak. Amelyik hagymadarab nedves lett ezután, az évnek annyiadik hónapja lesz esős a jóslat szerint.
Arról, hogy ki volt Luca, eltérőek a vélemények: gyakran azt mondták róla, hogy boszorkány, de azt is hallottuk, hogy szűz volt.
A Luca naptól karácsonyig terjedő időszakban időjárásjóslásra alkalmas praktikákat űztek, ennek a tizenkét napnak az időjárásából következtettek ugyanis az elkövetkező egy évre. Úgy vélték, hogy amilyen az első nap, olyan lesz az eljövendő év első hónapja, amilyen a második nap, olyan a második hónap és így tovább. Ezt nevezik Luca kalendáriumának
Ugyanezt a célt szolgálta a hagymakalendárium is. A hagymát 12 héjra bontották, s rá sót szórtak. Amelyik hagymadarab nedves lett ezután, az évnek annyiadik hónapja lesz esős a jóslat szerint.
A legnevezetesebb népi szokás az úgynevezett Luca székének faragása, melyet 9-féle fából (kökény, boróka, jávor, körte, som, jegenyefenyő, akác, cser, rózsa) készítettek, és szögek helyett bükkfából faragott ékek tartották össze. Alakja egy szabályos ötszög köré írt, öt egyenlő szárú háromszögből készült forma volt. Ezt az ötszög-alakot boszorkányszögnek hívták. A hagyományos Luca széke 13 napig készült, mindennap kellett kicsit faragni rajta, de csak karácsony estéjére volt szabad befejezni. Innen ered a mondás: „Lassan készül, mint Luca széke!” Segítségével a szék
Amire gyermekkoromból nagyon emlékszem az, hogy a
Nagyanyám minden évben elmondta és be is tartotta, hogy Luca napján nem
szabad semmi házimunkát végezni. A hagyomány szerint ha ezt valaki
megszegi, bizony súlyos büntetés lesz az ára.
Tilos volt ezen a napon szőni, fonni, varrni, mert azzal bevarrták a tyúkok fenekét egész évre. Tilos volt kölcsönadni bármit is, mert az egy évre elvitte a szerencsét. Nem szabadott sem mosni, sem kenyeret sütni, a betegségeket pedig csak vesszőzéssel lehetett elűzni.
Tilos volt ezen a napon szőni, fonni, varrni, mert azzal bevarrták a tyúkok fenekét egész évre. Tilos volt kölcsönadni bármit is, mert az egy évre elvitte a szerencsét. Nem szabadott sem mosni, sem kenyeret sütni, a betegségeket pedig csak vesszőzéssel lehetett elűzni.
A családunk másik és számomra nagyon kedves hagyománya a Luca búza
ültetés.
Luca napján este, különböző méretű cserepekbe búzát ültetünk. Valóban kikel Karácsonyra.
A búza zöldje az adventi remény beteljesülését, fénye a Megváltó érkezését volt hivatott hirdetni, maga a búza pedig az élő kenyeret, Jézust jelképezte.
Luca napján este, különböző méretű cserepekbe búzát ültetünk. Valóban kikel Karácsonyra.
A búza zöldje az adventi remény beteljesülését, fénye a Megváltó érkezését volt hivatott hirdetni, maga a búza pedig az élő kenyeret, Jézust jelképezte.
Dél-Dunántúlon Luca napjának hajnalán kotyolni
vagy palázolni indultak a kisfiúk, többnyire egy idősebb legény
vezetésével. Ha engedélyt kaptak a kotyolásra, akkor szalmán, vagy fadarabon
énekelve kívántak a házakban bő termést, gazdag állatszaporulatot. Ezt a
szalmát tette a gazdasszony a tyúkok alá, hogy jobban tojjanak. A kotyolók
jutalma egy-egy marék aszalt gyümölcs, dió, alma volt. Dünnyögve előadott
verses mondókájuk a kimondott szó erejébe vetett hitet is bizonyítjaAz alábbi
versrészlethez hasonlított a mondókájuk, amelyben számba vették a háztartás és
a gazdaság dolgait.
Luca, Luca kitty, kotty, kitty,
kotty.
Száraz körtét várom!
Gelegenye kettő, három.
Ha nem adnak szalonnát,
Levágom a gerendát.
Ha nem adnak hurkát,
Elviszem a Julcsát!
Luca, Luca kitty, kotty, kitty, kotty.
Gelegenye kettő, három.
Száraz körtét várom!
Gelegenye kettő, három.
Ha nem adnak szalonnát,
Levágom a gerendát.
Ha nem adnak hurkát,
Elviszem a Julcsát!
Luca, Luca kitty, kotty, kitty, kotty.
Gelegenye kettő, három.
LUCA NAPI FEHÉRLEPLES
ALAKOSKODÁS a Kisalföldi
Csallóközben és Nyitra vidékén a közelmúltban még élő népszokás volt: fehér
lepelbe öltözött legények, esetleg lányok, asszonyok, arcukat belisztezik vagy
fehér tüllkendőt tesznek, hogy felismerhetetlenek legyenek.
Lisztbe mártott tollseprűvel
sepregetnek.A tollak a lehullott angyal-szárnyakat jelképezik,hiszen Advent
idején az angyalkák a földre járnak.Sok helyen kalács-kenőt használtak. Egyes
helyeken a lányokhoz jártak, másutt a gyerekeket ijesztgették. Kikérdezik a
gyerekeket, megimádkoztatják őket. Aki jó, ajándékot kap, diót, mogyorót, a
többit meszelővel, fakanállal ijesztgetik.
A kalács-kenővel a gyerekek arcát
megsimogatják,hogy a következő évben egészségesek legyenek.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése