2011. október 30., vasárnap

Gesztenye



Gesztenyézésünk azzal kezdődött,hogy elmentünk a Ligetbe kirándulni,ahol közvetlen környezetben megszemléltük a gesztenyefákat.
Megnéztük a fák formáját,levelét,termését.
Megtapogattuk a törzsét,meg is ölelgettük és megszimatoltuk!
És természetesen szedtünk gesztenyét,tüskés burkot
és leveleket!








Egy kosárkával került belőle a babakonyha
"őszi éléskamrájába"!











Ahol egyből a főzöcske főszereplője lett!








A tüskés burokból süni készült!
"Tegnap korán esteledett,sündisznócska ágyat vetett
 Ágyat vetett az avarban,kicsinyeit betakarta!
 Fújhat a szél szakadatlan,melenget a moha-paplan
 Jó puha a földi fészek,aludjatok kis-tüskések!"









Dobálgattuk a kezünkkel,az ügyesek nem ejtették le!

"Héj,héj,héj,szúrós tüske-héj
 Vadgesztenye-héj!
 Tarka boci lakik benne,potty ide a tenyerembe!
 Héj,héj,héj,nyílj ki tüske-héj!"





És ha már szóba került a vadgesztenye,akkor a szelídről is szót ejtettünk!Megenni csak azt lehet!
De a vadgesztenyéből is sok mindent készítenek!Gyógynövény!/A Maci csoport nagy ismerője a gyógynövényeknek!/Tudják,hogy gesztenyéből kenőcsöt lehet készíteni,ami gyógyítja a lábfájást!


A levéllel is remekül játszottunk:
"Találtam egy falevelet,gesztenyefa levelét,
 Mintha megtaláltam volna egy óriás tenyerét!
 Ha az arcom elé tartom,látom nagyobb
 mint az arcom!
 Ha a fejem fölé teszem,látom nagyobb
 mint a fejem!
/Kisebb-nagyobb,elé-fölé,hú de sokat tanulunk/





Ha az eső cseperegne,nem bánnám
hogy csepereg,
Az óriás tenyerével
befedné a fejemet!"









Számoltunk is!
"Öt ujja van a gesztenyefa levélnek
 öt ujja van,mint a gyerek kezének!
 Öt ujja van,nem mind olyan!
 Legtöbbjének hét ujja van!











Öt ujja,hét ujja
hozzá még a hátulja!"









Gesztenye-törpéket is barkácsoltunk!
Közben számoltuk,hogy egy babához hány gesztenye és hány fogpiszkáló kell!
A félbevágott gesztenye jól feladta nekünk a leckét!
Az most kettő,vagy egy?








Első törpénk!Fiú!
A nagyok nevet kerestek neki!
Az volt a szabály,csak G-vel kezdődhet!
Végük a Géza nyert!









A fiú mellé lány is kellett!Ez több problémát felvetett.
-Honnan tudjuk,hogy lány!
-Legyen szoknyája!
-Miből legyen a szoknya?
-Hát levélből!

Neve a szabály szerint Gizi lett!






Gesztenye Géza és Gesztenye Gizi!
Nekünk is van nevünk,hát bemutatkoztunk egymásnak!Hivatalosan ám!Kézfogással,teljes névvel és közben egymás szemébe nézve!


Láthatjátok,megvan minden testrészük!
Fej,nyak törzs,kezek,lábak!
Magunkon is megmutattuk!






Első Gézát a fiúk szinte azonnal lenyúlták játszani!
De nem baj,úgyis "sorozatgyártásba"kezdtünk!









A törpék szaporodtak,mi pedig arról beszélgettünk mit csinálunk a kezünkkel és a lábunkkal!


Jó téma,estig is beszélnének róla!








A törpe-család utoljára együtt!
Búcsúznak,mert hazamennek gyerekekkel.
Ragaszkodtak hozzá,hogy hazavigyék
saját törpéjüket!







Hogy a szelíd-gesztenyét megkóstolhassuk,elmentünk vásárolni a zöldségeshez!Persze a huncut óvónénik egy szót se szóltak,így a gyerekeknek kellett elmondani,miért is jöttünk!Ha már ott voltunk,alaposan megnéztünk és megtapogattunk mindenféle zöldséget és gyümölcsöt!Sütőtököt is vettünk,de ez már egy másik történet lesz!A gyerekek felváltva cipelték az óvodáig!

Az oviban azután összehasonlítottuk a vadgesztenyével!
Mariann néni megsütötte nekünk.

Aki enni akart belőle az kénytelen volt hámozni magának!











Nehéz volt ám!
Sokat ügyesedtek közben az ujjaink!








Közösen kitaláltuk,hogy vízbe áztatjuk,azért,hogy könnyebben lejöjjön a belső héja!A terv bevált!


Jóízűen megettük!






A gesztenyével azóta is szinte naponta tevékenykedünk!Dobtunk vele célba és új játékszabályokat is találtunk ki a segítségével!Fejen hordva királyi tartást kölcsönöz!



Az idei kedvencünk a lábbal adogatás volt!

Ez igazán nagyon nehéz!

Kezet használni tilos!Ha elgurul,csak lábbal lehet visszahúzni!






Nagyobb tárggyal is nehéz,aki gesztenyével is tudja,igazi profi!


Kedves felnőttek!Otthon is ki lehet próbálni!

Jó torna és kitűnő buli!

Garantált a közös nevetés!
Jó szórakozást!

2011. október 28., péntek

Az aranyszőrű bárány

A népmese feldolgozása a Maci csoport előadásában!

Egyszer volt,hol nem volt,volt egyszer egy szegény ember,akinek annyi gyereke volt,mint a rosta lika!
Törhette is a fejét,hogy miből eteti ezt a sok gyereket,mert nem elég,hogy sokan voltak,még lusták is voltak.Dolog helyett csak heverésztek napestig!











Egyedül a legkisebb fiú volt amolyan ügyibe-való legényke.
Mindig tett-vett valamit,sosem lazsált!
Meg is unta a nagy szegénységet,étlenséget és elhatározta,
ő bizony nem marad itt tovább,elmegy szolgálatot keresni!














-Édesapám,elmennék szerencsét próbálni!


-Eredj fiam,ha menned kell,én nem tartlak vissza!
 Hátha a jó szerencse melléd szegődik és találsz valami jó szolgálatot!











-Nem tudok mást adni neked az útra,csak ezt a kalapot,ami az enyém,meg ezt a furulyát,amit én is az apámtól örököltem,
hátha még hasznát veszed az úton!













Útnak indult a szegény legény.Ment,mendegélt hegyen-völgyön,árkon-bokron keresztül,egyszer csak találkozott egy juhos-gazdával!













-Adjon Isten Bátyámuram!Nem akadna a számomra szolgálat?
-Hát,akadni éppen akad!Őrizni kellene ezt a sok birkát!Nálam 3 nap az esztendő,de úgy vigyázz,hogy fizetséget csak akkor kapsz,ha valamennyit megőrzöd hiánytalanul!










-És mi lenne a fizetség?


-Neked adnám ezt az arany-szőrű bárányt!














Azzal megállapodtak és a gazda otthagyta legényünket a birkákkal.











Hej,most lett ám csak bajban a legényünk,mert ahogy elment a gazda,a birkák szanaszét futottak!
Gondolta előveszi a furulyát és furulyázni kezdett:
-Szélrül legeljetek,fának ne menjetek
 mert,ha fának nekimentek,beveritek fejeteket!
 szili kút,szanyi kút,szentandrási,sobri kút!

 Énrám figyeljetek,másra ne nézzetek!
 mert,ha másra nézegettek,kibökitek szemeteket!
 jobbra fű,balra fa,középpett a furulya!






És lássatok csudát!A birkák a furulyaszóra táncolni
kezdtek és valamennyien a legény körül maradtak!
Meg is őrizte őket hiánytalanul!













A gazda állta a szavát,így a legény fizetségképpen megkapta az aranyszőrű bárányt.














Ment-mendegélt a legény,ballagott vele a bárány,
hogy ne unatkozzanak útközben furulyázgatott.















Útközben egy fogadóban szálltak meg,ott hajtották álomra a fejüket.

Volt a fogadósnak egy szép lánya!












Akinek annyira megtetszett a bárány,hogy az éj leple alatt
beosont a szobába megsimogatni.


De hogy járt szegény?













Ahogy a bárányhoz nyúlt,hozzá is ragadt!Nem tudta elhúzni a kezét,hiába próbálta.














Mit volt,mit tenni,reggel indulni kellett!
Ment a legény,ballagott utána a bárány,bárány szőrén a nagy lány!









Meglátta őket az ablakból egy asszony,aki éppen kenyeret sütött.

Futott ki az utcára,kezében a sütőlapáttal és szidni kezdte a lányt!




-Nem szégyenled magad!Féjhezmenő nagy lány létedre itt a báránnyal játcassz,ahelyett,hogy a dolgodat tennéd?









Nagyot sózott a lapáttal a lány hátára!
De ahogy hozzáért,hozzá is ragadt a lapát,
lapát végén az asszony!








Így mentek tovább.Elöl ballagott a legény,utána a bárány,bárány szőrén a nagy lány,nagy lány hátán lapát,lapát végén asszony!











Odaértek egy templomhoz.Éppen akkor jött ki a pap a híveivel a miséről.Meglátta őket és mérges lett:


-Ezt az istentelenséget!Itt csodásítanak a szent ünnep napján!







-Maga meg néném minek bántja azt a szegény lányt?
mondta az asszonynak és megsuhintotta a karját.
No,ha hozzáért,hozzá is ragadt!










Most már így mentek tovább.Legény mellett a bárány,bárány szőrén a nagy lány,nagy lány hátán lapát,lapát végén asszony,asszony karján pálca,pálca végén pap!








Észrevették a falubeli asszonyok,hogy megy el a pap.
Hej,lett ám csete-paté!Azonnal kiabálni kezdtek!


-Emberek!Elviszik az arany-szájú papunkat!Ne engedjük!Húzzuk vissza!

Futott is a falu apraja-nagyja!








Megpróbálták visszahúzni a papot,de ahogy hozzá értek,oda is ragadtak mind egytől egyig.









Így bandukoltak tovább!Elöl a legény,mellette a bárány,bárány szőrén nagy lány,nagy lány hátán lapát,lapát végén asszony,asszony karján pálca,pálca végén pap,pap után az egész falu.











Addig mentek,mendegéltek,míg eljutottak a király városába.










Volt a királynak egy szépséges lánya.De ez a lány olyan szomorú volt mindig,mint a 3 napos esős idő.Nem nevetett az még soha életében!
Ki is hirdette a király,hogy aki megnevetteti a lányát,ahhoz adja feleségül!


Gondolta legényünk,ő is tesz egy próbát!









-Jól gondold meg te legény,mert ha nem sikerül,karóba húzatom a fejed!

-Felséges királyom,életem-halálom kezedbe ajánlom!Csak állj ki az erkélyre a lányoddal és
nézzetek le az udvarra!





A legény előkapta a furulyáját és fújta a nótát!

Ugrándozott a bárány,vele a nagylány,vele a lapát,vele az asszony,vele a pálca,vele a pap,vele az egész falu!

Nem láttak még ilyen mókát sohasem még a szomorú királykisasszony is elmosolyodott,utána nevetni kezdett!







Kacagott a király,kacagott a királylány!
A végén már könyörögtek a legénynek,hogy hagyja abba a furulyázást,mert a lelküket is kikacagják!












Ekkor a bárány egy nagyot ugrott,varázs szállt a szőrére és lepotyogott róla mindenki,aki eddig hozzá volt ragadva!












A király betartotta ígéretét,a legénynek adta a lánya kezét,ráadásképpen pedig a fele királyságát!










Így azután a falu népe is a királyi udvarban maradhatott.
Sóra,kenyérre nem volt gondjuk többé!










Még máig is élnek,ha meg nem haltak!

Aki nem hiszi,járjon utána!