2011. február 26., szombat

Farsangi lakodalmas

Lakodalmas

Csúfolódók:
1.Minek az a pörgős szoknya,ha a kislány tipe-topa!
2.Minek az a pörge kalap,ha a legény csak egy arasz!
3.Ez a leány szép lány vóna,ha a nyaka tiszta vóna!
4.Házasodjon meg az úr,mert az úr már vén kandúr!

Lánykérő:
Erzsébet asszony kéreti lányát,szebbiket,jobbikat,karcsú magasabbikat!
Kérő:-Kakas-bakas jó napot!
Anya:-Réce-ruca fogadja!Mit kerülöd,mit fordulod az én házam tájékát?
Kérő:-Azt kerülöm,azt fordulom a te házad tájékát,add nekem legszebb lányod a Dinát!
Anya:-Legszebb lányom nem adhatom gyöngy-koszorú nélkül,kisujját se mutathatom arany-gyűrű nélkül!
Kérő:-Meglesz!Meglesz!
Anya:-Arca piros,szeme szép,eredj édes lányom!


Menyasszony:Kukorica,édes málé,majd menyasszony leszek már én,
Ma menyasszony,holnap asszony,holnapután jó gazdasszony!

Vőlegény:Kukorica,lisztes málé,öreg legény vagyok már én,
Csak az az egy reménységem,fiatal lesz feleségem!

Most viszik,most viszik Danikáné lányát,bíborban,bársonyban,gyöngyös koszorúban
Nem adom a lányomat arany hintó nélkül,abban pedig hat ló legyen,
Mind a hatnak arany-farka legyen!

Vőfély:-Búzavirág koszorú,már senki se szomorú
Kék nefelejcs,piros szegfű,a menyasszony de gyönyörű,
Fehér gyöngy van a nyakában,fehér szalag a hajában!

Menyasszony:Körül csipkés a kötényem,de tetszik a vőlegényem!

Vőlegény:Éppen ilyen lányt kerestem,a menyasszony tetszik nekem!

Nyoszolyólány-kérés:
Tisztelettel teszem ide be a lábom,e háznak minden jót kívánok!
Egy derék barátunk esküvőre készül,nyoszolyólányok kellenek a menyasszony részrül,
E szép tisztességet lányaiknak szántuk,midőn kérésünket felhozni kívántuk,
Ne mondjanak nemet,mi értük jót állunk,lányaiknak nem lesz semmi baja nálunk,
Jöjjenek most velünk,induljunk el szépen,holnap visszahozzuk rózsás egészségben!

Vőfély:Újság van köztünk,mit közhírré adok,leányok serege eggyel megapadott
Asszonyok serege eggyel gyarapodott,egy vén legény pedig megházasodott!
Adjon az Isten nekik egy olyan fiúcskát,ki esztendő ilyenkor kiveri az ablakát!

Csujjogatók:

1.Egyedem-begyedem bakkecske,férjhez ment a menyecske!Huj-ju-jujuju!
2.Aki minket nem szeret,egye meg az egeret!Huj-ju-jujuju!
3.Ez az utca egyenes,a menyasszony de helyes!Huj-ju-jujuju!
4.Sárga csikó,sárga nyereg,vőlegényünk derék gyerek!Huj-ju-jujuju!
5.Aki kiáll az utcára,rozmaring nő a markába!Huj-ju-jujuju!
6.Heje-huja vadliba,most megyünk a lagziba!Huj-ju-jujuju!


-Réce-ruca,vadliba,jöjjenek a lagziba,kést,kanált hozzanak,hogy éhen ne haljanak
Ha jönnek lesznek,ha hoznak,esznek!

Vőfély:-Vendégek az asztal meg vagyon terítve,tányér,kanál,villa el vagyon készítve
Jönnek is az étkek,mindjárt majd sorjába,a sok éhes vendég,ne várjon hiába
Lesz csikó-nyerítés apró salátával,rántott kocsi-zörgés párolt káposztával
Én most már sietek a lovam hátára,levesért vágtatok a füstös konyhába!

Érdemes vendégek üresen nem jöttem,étellel terhelve ím mind a két kezem
Lássanak hát hozzá mindnyájan,de frissen,jó étvággyal egyék,kívánom szívesen!

Szakácsnénak fájdalom-díj:
Amíg itt falatoz a vidám vendég-sereg,szegény szakácsnénknak de nagy baja esett
Ráborult a forró étel a kezére,konyharuhát kellett kötni a sebére
Fájdalom-díjának igen nagy az ára,keszkenőt kell tenni,ide be a tálba
Aki meg sajnálja meszelés az ára,másszon a meszelő bele az arcába!

Vőfély:Jó szőlőtőke volt,amely a bort termé,az is jó ember volt,aki leszüretelé
De még az is jó volt,aki ideküldé,igyanak,ha elfogy többet hozok belé!

Csujjogatók:
1.Együtt van a sokadalom,kezdődhet a lakodalom!Huj-ju-jujuju!
2.Ez,ez,ez,meg emez,de jó lakodalom ez!Huj-ju-jujuju!
3.Ez az utca de kües,a menyasszony de ügyes!Huj-ju-jujuju!
4.Ez az utca kanyarékos,a vőlegény takarékos!Huj-ju-jujuju!
5.Tejes-fazék,fatányér,majd meghalok a lányért!Huj-ju-jujuju!
6.Cseresznyefa virágos,az én párom jó táncos!Huj-ju-jujuju!
7.Kicsi nekem ez a ház,kirúgom az oldalát!Huj-ju-jujuju!

Menyecsketánc:
Vőfély:
Ím itt áll előttünk az ékes menyasszony,hogy menyecske-fővel először mulasson
Mindenki táncoljon vele hát egy kurtát,csak le ne tapossa a cipője sarkát.
A násznagy urunknál van egy üres tányér,én kezdem a táncot,a többi még ráér.
Addig menjenek el a pénzért,de sokért,szóljon hát a zene az új házasokért!

Eladó az új asszony!

Végbúcsú:
Áldás szálljon e házra,emberekre béke
A szent esküvésnek szerencsésen vége
Nászuk legyen örök,házukban szent béke
Földi ember ennél vajon többet kér-e?
S miként gyűrűjük van ujjukat övezve
Végtelen boldogság szálljon a fejükre!

2011. február 13., vasárnap

Kukorica

"Kukorica,tengeri,adj a disznónak enni!
 A disznónak nem adok,mert én új asszony vagyok!"

Ezzel zárul a farsangi gyerek-lakodalmasunk.A kukorica témakört nem is tudom,minek nevezzem.
Megpróbáltam projekt-ként definiálni,de terjedelmét tekintve akár könyvet is lehetne írni belőle.
A kukorica az évkörünket jellemezte,amiről nem csak beszéltünk,de meg is éltük.
Elsősorban arra tanított meg bennünket,hogy ha harmóniában élünk a természettel,akkor mi emberek is a részévé válunk!
És most nézzük sorban:
A történet egy évvel ezelőtt kezdődött,amikor eldöntöttük,hogy "földművessé" válunk,mi magunk fogunk kukoricával beültetni egy darab földet,s jó gazdaként gondot viselünk rá.
Elképzelésünket megosztottuk a szülőkkel,ők is jó ötletnek tartották.Az egyik család felajánlotta kertjének egy darabját,s az elültetni való magot.Ezután már csak a jó időt vártuk,s közben készülődtünk.Magot csíráztattunk a csoportban és figyeltük fejlődését.Mi magunk is maggá váltunk,eljátszottuk hogyan csírázik és hajt ki a növény.

Végre elérkezett a várva-várt nap!Mivel M-ék elég messze laknak az óvodától,időben el kellett indulnunk.
Először elegyengettük a földet









.




Utána kijelöltük a sorokat....












Gödröket vágtunk a kapával.....











Beleraktuk a kukoricát......












Betakartuk földdel.











Ezután eljátszottuk.......















hogyan kel ki a növény.








Sajnos az időjárás és az árvíz minket sem kímélt.
Kertünket elöntötte a Bakony-ér......















és tengerben állt a tengerink.







Együtt izgultunk,hogy vészeli át kukoricánk az árvizet.Kicsi része kipusztult.de a többség szerencsére túlélte.Nyáron lelkesen jártunk gyomlálni.A kifejlődő csövekből babát,"Hajas Katit"készítettünk,és megkóstoltuk első termésünket a főtt kukoricát,amit felénk"tejes kukoricának"neveznek.

Ősszel elérkezett a várva-várt szüret,melyre meghívtuk a Pillangó csoportot.





Szinte elvesztünk a hatalmasra nőtt kukoricában!















Először letörtük a csöveket.












Majd összegyűjtöttük a szárakat.




Megvizsgáltuk milyen lett a termés.
Megkínáltuk az állatokat a kukoricával.






A tyúkoknak ízlett.












A disznók is megették.





A csacsi is szerette....
















És a ló is.















Érdekes volt,nekik inkább a szár és levél ízlett.














A kutyák és a cicák nem kértek belőle.






Kellemesen elfáradva érkeztünk vissza az óvodába,leszüretelt kincseinket másnap az apuka elhozta nekünk.







Elhatároztuk,hogy a következő betakarításnál ezt a szállítási formát is kipróbáljuk.









Miután terményünk megérkezett,elkezdtük a feldolgozását.A gyerekek megtanultak kukoricát fosztani és morzsolni.Mindent eltettünk,mert a téli időszak kitűnő a barkácsolásra,és ehhez a kukorica összes része remekül felhasználható.A tusából/torzsa/kiválóan lehet építeni.A szárat darabolva szintén remek barkács-alapanyagot kapunk,és a csuhé is kitűnően hasznosítható.Közben pedig lehet nótázgatni,verselgetni,mondókázni,főleg olyanokat,amikben szerepel a kukorica.Kukorica Jancsi,vagyis János vitéz történetét hetekig meséltük elalvás előtt.
Természetesen mi is megkóstoltuk a kukoricát.Ízlett pattogtatva,és remek füzéreket készítettünk belőle.De tettünk el tavaszra is,amikor majd a fonálból ragasztott fánkra ebből lesz a virág./rózsaszínre is festhető/Kávédarálóval megőröltük e lemorzsolt kukoricaszemeket és kását/puliszkát/főztünk belőle.
Az egyben hagyott szárakból csősz-kunyhót építettünk,és később az udvari dekorációknál is felhasználtuk.Felelevenítettük azt a régi falusi szokást,hogy a betakarítást udvari bábokkal jeleztük.


Juliska néni és Pista bácsi.













Juliska néni boszorkánnyá változott,szegény Pista bácsi úgy megijedt,hogy elbújt.













Betlehem.













Alszik a medve.






A medve már felkelt.Következő udvari képünk farsang kapcsán Shrek és Fiona lesz.Vagyis Juliska nénit és Pista bácsit jelmezbe bújtatjuk.A farsangi fő.étkünk kukorica-lisztből sütött édes málé lesz.
Azután jön a tavasz és mi készülődhetünk az újabb ültetésre,ezúttal az általunk termelt,saját kézzel morzsolt kukoricából.
A kukorica téma átfogja egész évünket.S hogy mit tanultunk általa?

-Őriztük hagyományainkat egész évben tevőleges módon,nem csak ünnepek kapcsán.
-Rengeteg időt töltöttünk a szabad levegőn.
-Megismerkedtünk a földműveléssel,kerti szerszámok használatával.
-Közvetlen kontaktusba kerültünk a háziállatokkal.
-Megtanultuk a kukorica feldolgozását.
-Megismerkedtünk ősi ételekkel.
-Megidéztünk népi kézművességeket.
-Megtapasztaltuk a közösen,kalákában végzett munka örömét.
-A barkácsolásokban kiéltük kreativításunkat,alkotó fantáziánkat.
-Megtanultuk,hogy sok hulladéknak gondolt anyagot fel lehet használni.
-Mindeközben rengeteget gyarapodott szókincsünk.
-Megerősödött feladat és kötelességtudatunk.
-Sokat fejlődött kézügyességünk.
-Megtapasztaltuk,hogy mi emberek a minket körülvevő világ részei vagyunk.
-És mindeközben végig játszottunk,viccelődtünk,vagyis jól éreztük magunkat.









2011. február 5., szombat

Másik kedvencünk!



A másik klip,amit nagyon szeretnek.


A fiúk nagyon szeretnek ördögnek,a lányok angyalnak öltözni.Zenét választanak és táncot találnak ki.
A lányok lágy lírai számot/legtöbbször Kövi Szabolcstól valamit/amire selyemkendőkkel és lágy mozdulatokkal táncolnak.
A fiúk pattogós,dobszólós zenét/sámándobolás,indián zene/gyakran maguk is dobolnak tánc közben.Pattogós,ugrálós a táncuk.
Kedvenc "szertartásuk"a tánc után,hogy a fiúk hátukra veszik a lányokat,futnak velük egy kört,a többiek pedig ezt kántálják:-"Minden leány angyal,minden legény ördög,de örül az angyal,ha viszi az ördög!"
Ezután" összejönnek a felszínen.",vagyis párt választanak és együtt táncolnak.Mostanában a "tavaszi szél vizet áraszt"-ra,de ez változó,ám mindig magyar népdal.

Meditáció a földért!



Tegnap közösen meditáltunk földünkért!A gyerekekkel nem tudtunk a megadott időpontban,de megtettük már többször is.A videó kapcsán a következő gyermeki megnyilatkozások születtek:

"Nekünk is úgy kellene szeretni a földet,ahogy ő szeret minket!"
"Megtanítják nekünk az angyalok,hogyan szeressük a földet."
"Körbeállják a földet és a kezükkel gyógyítják."
"A felnőttek azt hiszik,csak azok élnek itt a földön,akiket látnak,de mi tudjuk,hogy az angyalok,tündérek,törpék is itt vannak.Nem úgy lehet látni őket,hogy kinyitod a szemed.Csukd be a szemed és nyisd ki a szíved!Akkor látod."
"Az a baj,hogy a felnőttek nem nagyon állnak körbe úgy,hogy megfogják egymás kezét!Ha mi körbe állunk mindig eszembe jut,hogy mi vagyunk a föld!"

A dal szövegét a maguk módján lefordították magyarra:-
"Szépséges a föld,ez mindenkinek jó!Gyertek velünk,fogjuk meg egymás kezét és vigyázzunk rá,rá,rá!"

Megkérdezném:-Ki tanít kit?