2011. február 28., hétfő
2011. február 27., vasárnap
2011. február 26., szombat
Farsangi lakodalmas
Lakodalmas
Csúfolódók:
1.Minek az a pörgős szoknya,ha a kislány tipe-topa!
2.Minek az a pörge kalap,ha a legény csak egy arasz!
3.Ez a leány szép lány vóna,ha a nyaka tiszta vóna!
4.Házasodjon meg az úr,mert az úr már vén kandúr!
Lánykérő:
Erzsébet asszony kéreti lányát,szebbiket,jobbikat,karcsú magasabbikat!
Kérő:-Kakas-bakas jó napot!
Anya:-Réce-ruca fogadja!Mit kerülöd,mit fordulod az én házam tájékát?
Kérő:-Azt kerülöm,azt fordulom a te házad tájékát,add nekem legszebb lányod a Dinát!
Anya:-Legszebb lányom nem adhatom gyöngy-koszorú nélkül,kisujját se mutathatom arany-gyűrű nélkül!
Kérő:-Meglesz!Meglesz!
Anya:-Arca piros,szeme szép,eredj édes lányom!
Menyasszony:Kukorica,édes málé,majd menyasszony leszek már én,
Ma menyasszony,holnap asszony,holnapután jó gazdasszony!
Vőlegény:Kukorica,lisztes málé,öreg legény vagyok már én,
Csak az az egy reménységem,fiatal lesz feleségem!
Most viszik,most viszik Danikáné lányát,bíborban,bársonyban,gyöngyös koszorúban
Nem adom a lányomat arany hintó nélkül,abban pedig hat ló legyen,
Mind a hatnak arany-farka legyen!
Vőfély:-Búzavirág koszorú,már senki se szomorú
Kék nefelejcs,piros szegfű,a menyasszony de gyönyörű,
Fehér gyöngy van a nyakában,fehér szalag a hajában!
Menyasszony:Körül csipkés a kötényem,de tetszik a vőlegényem!
Vőlegény:Éppen ilyen lányt kerestem,a menyasszony tetszik nekem!
Nyoszolyólány-kérés:
Tisztelettel teszem ide be a lábom,e háznak minden jót kívánok!
Egy derék barátunk esküvőre készül,nyoszolyólányok kellenek a menyasszony részrül,
E szép tisztességet lányaiknak szántuk,midőn kérésünket felhozni kívántuk,
Ne mondjanak nemet,mi értük jót állunk,lányaiknak nem lesz semmi baja nálunk,
Jöjjenek most velünk,induljunk el szépen,holnap visszahozzuk rózsás egészségben!
Vőfély:Újság van köztünk,mit közhírré adok,leányok serege eggyel megapadott
Asszonyok serege eggyel gyarapodott,egy vén legény pedig megházasodott!
Adjon az Isten nekik egy olyan fiúcskát,ki esztendő ilyenkor kiveri az ablakát!
Csujjogatók:
1.Egyedem-begyedem bakkecske,férjhez ment a menyecske!Huj-ju-jujuju!
2.Aki minket nem szeret,egye meg az egeret!Huj-ju-jujuju!
3.Ez az utca egyenes,a menyasszony de helyes!Huj-ju-jujuju!
4.Sárga csikó,sárga nyereg,vőlegényünk derék gyerek!Huj-ju-jujuju!
5.Aki kiáll az utcára,rozmaring nő a markába!Huj-ju-jujuju!
6.Heje-huja vadliba,most megyünk a lagziba!Huj-ju-jujuju!
-Réce-ruca,vadliba,jöjjenek a lagziba,kést,kanált hozzanak,hogy éhen ne haljanak
Ha jönnek lesznek,ha hoznak,esznek!
Vőfély:-Vendégek az asztal meg vagyon terítve,tányér,kanál,villa el vagyon készítve
Jönnek is az étkek,mindjárt majd sorjába,a sok éhes vendég,ne várjon hiába
Lesz csikó-nyerítés apró salátával,rántott kocsi-zörgés párolt káposztával
Én most már sietek a lovam hátára,levesért vágtatok a füstös konyhába!
Érdemes vendégek üresen nem jöttem,étellel terhelve ím mind a két kezem
Lássanak hát hozzá mindnyájan,de frissen,jó étvággyal egyék,kívánom szívesen!
Szakácsnénak fájdalom-díj:
Amíg itt falatoz a vidám vendég-sereg,szegény szakácsnénknak de nagy baja esett
Ráborult a forró étel a kezére,konyharuhát kellett kötni a sebére
Fájdalom-díjának igen nagy az ára,keszkenőt kell tenni,ide be a tálba
Aki meg sajnálja meszelés az ára,másszon a meszelő bele az arcába!
Vőfély:Jó szőlőtőke volt,amely a bort termé,az is jó ember volt,aki leszüretelé
De még az is jó volt,aki ideküldé,igyanak,ha elfogy többet hozok belé!
Csujjogatók:
1.Együtt van a sokadalom,kezdődhet a lakodalom!Huj-ju-jujuju!
2.Ez,ez,ez,meg emez,de jó lakodalom ez!Huj-ju-jujuju!
3.Ez az utca de kües,a menyasszony de ügyes!Huj-ju-jujuju!
4.Ez az utca kanyarékos,a vőlegény takarékos!Huj-ju-jujuju!
5.Tejes-fazék,fatányér,majd meghalok a lányért!Huj-ju-jujuju!
6.Cseresznyefa virágos,az én párom jó táncos!Huj-ju-jujuju!
7.Kicsi nekem ez a ház,kirúgom az oldalát!Huj-ju-jujuju!
Menyecsketánc:
Vőfély:
Ím itt áll előttünk az ékes menyasszony,hogy menyecske-fővel először mulasson
Mindenki táncoljon vele hát egy kurtát,csak le ne tapossa a cipője sarkát.
A násznagy urunknál van egy üres tányér,én kezdem a táncot,a többi még ráér.
Addig menjenek el a pénzért,de sokért,szóljon hát a zene az új házasokért!
Eladó az új asszony!
Végbúcsú:
Áldás szálljon e házra,emberekre béke
A szent esküvésnek szerencsésen vége
Nászuk legyen örök,házukban szent béke
Földi ember ennél vajon többet kér-e?
S miként gyűrűjük van ujjukat övezve
Végtelen boldogság szálljon a fejükre!
2011. február 14., hétfő
Várjuk a farsangot!
Lázas igyekezettel készülődünk a farsangra!Az első pár,aki maskarát öltött az udvarunkon ül.
Ilyen volt!Juliska néni és Pista bácsi.
És ilyen lett!Shrek és Fiona.
Ilyen volt!Juliska néni és Pista bácsi.
És ilyen lett!Shrek és Fiona.
2011. február 13., vasárnap
Kukorica
"Kukorica,tengeri,adj a disznónak enni!
A disznónak nem adok,mert én új asszony vagyok!"
Ezzel zárul a farsangi gyerek-lakodalmasunk.A kukorica témakört nem is tudom,minek nevezzem.
Megpróbáltam projekt-ként definiálni,de terjedelmét tekintve akár könyvet is lehetne írni belőle.
A kukorica az évkörünket jellemezte,amiről nem csak beszéltünk,de meg is éltük.
Elsősorban arra tanított meg bennünket,hogy ha harmóniában élünk a természettel,akkor mi emberek is a részévé válunk!
És most nézzük sorban:
A történet egy évvel ezelőtt kezdődött,amikor eldöntöttük,hogy "földművessé" válunk,mi magunk fogunk kukoricával beültetni egy darab földet,s jó gazdaként gondot viselünk rá.
Elképzelésünket megosztottuk a szülőkkel,ők is jó ötletnek tartották.Az egyik család felajánlotta kertjének egy darabját,s az elültetni való magot.Ezután már csak a jó időt vártuk,s közben készülődtünk.Magot csíráztattunk a csoportban és figyeltük fejlődését.Mi magunk is maggá váltunk,eljátszottuk hogyan csírázik és hajt ki a növény.
Végre elérkezett a várva-várt nap!Mivel M-ék elég messze laknak az óvodától,időben el kellett indulnunk.
Először elegyengettük a földet
.
Utána kijelöltük a sorokat....
Gödröket vágtunk a kapával.....
Beleraktuk a kukoricát......
Betakartuk földdel.
Ezután eljátszottuk.......
hogyan kel ki a növény.
Sajnos az időjárás és az árvíz minket sem kímélt.
Kertünket elöntötte a Bakony-ér......
és tengerben állt a tengerink.
Együtt izgultunk,hogy vészeli át kukoricánk az árvizet.Kicsi része kipusztult.de a többség szerencsére túlélte.Nyáron lelkesen jártunk gyomlálni.A kifejlődő csövekből babát,"Hajas Katit"készítettünk,és megkóstoltuk első termésünket a főtt kukoricát,amit felénk"tejes kukoricának"neveznek.
Ősszel elérkezett a várva-várt szüret,melyre meghívtuk a Pillangó csoportot.
Szinte elvesztünk a hatalmasra nőtt kukoricában!
Először letörtük a csöveket.
Majd összegyűjtöttük a szárakat.
Megvizsgáltuk milyen lett a termés.
Megkínáltuk az állatokat a kukoricával.
A tyúkoknak ízlett.
A disznók is megették.
A csacsi is szerette....
És a ló is.
Érdekes volt,nekik inkább a szár és levél ízlett.
A kutyák és a cicák nem kértek belőle.
Kellemesen elfáradva érkeztünk vissza az óvodába,leszüretelt kincseinket másnap az apuka elhozta nekünk.
Elhatároztuk,hogy a következő betakarításnál ezt a szállítási formát is kipróbáljuk.
Miután terményünk megérkezett,elkezdtük a feldolgozását.A gyerekek megtanultak kukoricát fosztani és morzsolni.Mindent eltettünk,mert a téli időszak kitűnő a barkácsolásra,és ehhez a kukorica összes része remekül felhasználható.A tusából/torzsa/kiválóan lehet építeni.A szárat darabolva szintén remek barkács-alapanyagot kapunk,és a csuhé is kitűnően hasznosítható.Közben pedig lehet nótázgatni,verselgetni,mondókázni,főleg olyanokat,amikben szerepel a kukorica.Kukorica Jancsi,vagyis János vitéz történetét hetekig meséltük elalvás előtt.
Természetesen mi is megkóstoltuk a kukoricát.Ízlett pattogtatva,és remek füzéreket készítettünk belőle.De tettünk el tavaszra is,amikor majd a fonálból ragasztott fánkra ebből lesz a virág./rózsaszínre is festhető/Kávédarálóval megőröltük e lemorzsolt kukoricaszemeket és kását/puliszkát/főztünk belőle.
Az egyben hagyott szárakból csősz-kunyhót építettünk,és később az udvari dekorációknál is felhasználtuk.Felelevenítettük azt a régi falusi szokást,hogy a betakarítást udvari bábokkal jeleztük.
Juliska néni és Pista bácsi.
Juliska néni boszorkánnyá változott,szegény Pista bácsi úgy megijedt,hogy elbújt.
Betlehem.
Alszik a medve.
A medve már felkelt.Következő udvari képünk farsang kapcsán Shrek és Fiona lesz.Vagyis Juliska nénit és Pista bácsit jelmezbe bújtatjuk.A farsangi fő.étkünk kukorica-lisztből sütött édes málé lesz.
Azután jön a tavasz és mi készülődhetünk az újabb ültetésre,ezúttal az általunk termelt,saját kézzel morzsolt kukoricából.
A kukorica téma átfogja egész évünket.S hogy mit tanultunk általa?
-Őriztük hagyományainkat egész évben tevőleges módon,nem csak ünnepek kapcsán.
-Rengeteg időt töltöttünk a szabad levegőn.
-Megismerkedtünk a földműveléssel,kerti szerszámok használatával.
-Közvetlen kontaktusba kerültünk a háziállatokkal.
-Megtanultuk a kukorica feldolgozását.
-Megismerkedtünk ősi ételekkel.
-Megidéztünk népi kézművességeket.
-Megtapasztaltuk a közösen,kalákában végzett munka örömét.
-A barkácsolásokban kiéltük kreativításunkat,alkotó fantáziánkat.
-Megtanultuk,hogy sok hulladéknak gondolt anyagot fel lehet használni.
-Mindeközben rengeteget gyarapodott szókincsünk.
-Megerősödött feladat és kötelességtudatunk.
-Sokat fejlődött kézügyességünk.
-Megtapasztaltuk,hogy mi emberek a minket körülvevő világ részei vagyunk.
-És mindeközben végig játszottunk,viccelődtünk,vagyis jól éreztük magunkat.
A disznónak nem adok,mert én új asszony vagyok!"
Ezzel zárul a farsangi gyerek-lakodalmasunk.A kukorica témakört nem is tudom,minek nevezzem.
Megpróbáltam projekt-ként definiálni,de terjedelmét tekintve akár könyvet is lehetne írni belőle.
A kukorica az évkörünket jellemezte,amiről nem csak beszéltünk,de meg is éltük.
Elsősorban arra tanított meg bennünket,hogy ha harmóniában élünk a természettel,akkor mi emberek is a részévé válunk!
És most nézzük sorban:
A történet egy évvel ezelőtt kezdődött,amikor eldöntöttük,hogy "földművessé" válunk,mi magunk fogunk kukoricával beültetni egy darab földet,s jó gazdaként gondot viselünk rá.
Elképzelésünket megosztottuk a szülőkkel,ők is jó ötletnek tartották.Az egyik család felajánlotta kertjének egy darabját,s az elültetni való magot.Ezután már csak a jó időt vártuk,s közben készülődtünk.Magot csíráztattunk a csoportban és figyeltük fejlődését.Mi magunk is maggá váltunk,eljátszottuk hogyan csírázik és hajt ki a növény.
Végre elérkezett a várva-várt nap!Mivel M-ék elég messze laknak az óvodától,időben el kellett indulnunk.
Először elegyengettük a földet
.
Utána kijelöltük a sorokat....
Gödröket vágtunk a kapával.....
Beleraktuk a kukoricát......
Betakartuk földdel.
Ezután eljátszottuk.......
hogyan kel ki a növény.
Sajnos az időjárás és az árvíz minket sem kímélt.
Kertünket elöntötte a Bakony-ér......
és tengerben állt a tengerink.
Együtt izgultunk,hogy vészeli át kukoricánk az árvizet.Kicsi része kipusztult.de a többség szerencsére túlélte.Nyáron lelkesen jártunk gyomlálni.A kifejlődő csövekből babát,"Hajas Katit"készítettünk,és megkóstoltuk első termésünket a főtt kukoricát,amit felénk"tejes kukoricának"neveznek.
Ősszel elérkezett a várva-várt szüret,melyre meghívtuk a Pillangó csoportot.
Szinte elvesztünk a hatalmasra nőtt kukoricában!
Először letörtük a csöveket.
Majd összegyűjtöttük a szárakat.
Megvizsgáltuk milyen lett a termés.
Megkínáltuk az állatokat a kukoricával.
A tyúkoknak ízlett.
A disznók is megették.
A csacsi is szerette....
És a ló is.
Érdekes volt,nekik inkább a szár és levél ízlett.
A kutyák és a cicák nem kértek belőle.
Kellemesen elfáradva érkeztünk vissza az óvodába,leszüretelt kincseinket másnap az apuka elhozta nekünk.
Elhatároztuk,hogy a következő betakarításnál ezt a szállítási formát is kipróbáljuk.
Miután terményünk megérkezett,elkezdtük a feldolgozását.A gyerekek megtanultak kukoricát fosztani és morzsolni.Mindent eltettünk,mert a téli időszak kitűnő a barkácsolásra,és ehhez a kukorica összes része remekül felhasználható.A tusából/torzsa/kiválóan lehet építeni.A szárat darabolva szintén remek barkács-alapanyagot kapunk,és a csuhé is kitűnően hasznosítható.Közben pedig lehet nótázgatni,verselgetni,mondókázni,főleg olyanokat,amikben szerepel a kukorica.Kukorica Jancsi,vagyis János vitéz történetét hetekig meséltük elalvás előtt.
Természetesen mi is megkóstoltuk a kukoricát.Ízlett pattogtatva,és remek füzéreket készítettünk belőle.De tettünk el tavaszra is,amikor majd a fonálból ragasztott fánkra ebből lesz a virág./rózsaszínre is festhető/Kávédarálóval megőröltük e lemorzsolt kukoricaszemeket és kását/puliszkát/főztünk belőle.
Az egyben hagyott szárakból csősz-kunyhót építettünk,és később az udvari dekorációknál is felhasználtuk.Felelevenítettük azt a régi falusi szokást,hogy a betakarítást udvari bábokkal jeleztük.
Juliska néni és Pista bácsi.
Juliska néni boszorkánnyá változott,szegény Pista bácsi úgy megijedt,hogy elbújt.
Betlehem.
Alszik a medve.
A medve már felkelt.Következő udvari képünk farsang kapcsán Shrek és Fiona lesz.Vagyis Juliska nénit és Pista bácsit jelmezbe bújtatjuk.A farsangi fő.étkünk kukorica-lisztből sütött édes málé lesz.
Azután jön a tavasz és mi készülődhetünk az újabb ültetésre,ezúttal az általunk termelt,saját kézzel morzsolt kukoricából.
A kukorica téma átfogja egész évünket.S hogy mit tanultunk általa?
-Őriztük hagyományainkat egész évben tevőleges módon,nem csak ünnepek kapcsán.
-Rengeteg időt töltöttünk a szabad levegőn.
-Megismerkedtünk a földműveléssel,kerti szerszámok használatával.
-Közvetlen kontaktusba kerültünk a háziállatokkal.
-Megtanultuk a kukorica feldolgozását.
-Megismerkedtünk ősi ételekkel.
-Megidéztünk népi kézművességeket.
-Megtapasztaltuk a közösen,kalákában végzett munka örömét.
-A barkácsolásokban kiéltük kreativításunkat,alkotó fantáziánkat.
-Megtanultuk,hogy sok hulladéknak gondolt anyagot fel lehet használni.
-Mindeközben rengeteget gyarapodott szókincsünk.
-Megerősödött feladat és kötelességtudatunk.
-Sokat fejlődött kézügyességünk.
-Megtapasztaltuk,hogy mi emberek a minket körülvevő világ részei vagyunk.
-És mindeközben végig játszottunk,viccelődtünk,vagyis jól éreztük magunkat.
2011. február 5., szombat
Másik kedvencünk!
A másik klip,amit nagyon szeretnek.
A fiúk nagyon szeretnek ördögnek,a lányok angyalnak öltözni.Zenét választanak és táncot találnak ki.
A lányok lágy lírai számot/legtöbbször Kövi Szabolcstól valamit/amire selyemkendőkkel és lágy mozdulatokkal táncolnak.
A fiúk pattogós,dobszólós zenét/sámándobolás,indián zene/gyakran maguk is dobolnak tánc közben.Pattogós,ugrálós a táncuk.
Kedvenc "szertartásuk"a tánc után,hogy a fiúk hátukra veszik a lányokat,futnak velük egy kört,a többiek pedig ezt kántálják:-"Minden leány angyal,minden legény ördög,de örül az angyal,ha viszi az ördög!"
Ezután" összejönnek a felszínen.",vagyis párt választanak és együtt táncolnak.Mostanában a "tavaszi szél vizet áraszt"-ra,de ez változó,ám mindig magyar népdal.
Meditáció a földért!
Tegnap közösen meditáltunk földünkért!A gyerekekkel nem tudtunk a megadott időpontban,de megtettük már többször is.A videó kapcsán a következő gyermeki megnyilatkozások születtek:
"Nekünk is úgy kellene szeretni a földet,ahogy ő szeret minket!"
"Megtanítják nekünk az angyalok,hogyan szeressük a földet."
"Körbeállják a földet és a kezükkel gyógyítják."
"A felnőttek azt hiszik,csak azok élnek itt a földön,akiket látnak,de mi tudjuk,hogy az angyalok,tündérek,törpék is itt vannak.Nem úgy lehet látni őket,hogy kinyitod a szemed.Csukd be a szemed és nyisd ki a szíved!Akkor látod."
"Az a baj,hogy a felnőttek nem nagyon állnak körbe úgy,hogy megfogják egymás kezét!Ha mi körbe állunk mindig eszembe jut,hogy mi vagyunk a föld!"
A dal szövegét a maguk módján lefordították magyarra:-
"Szépséges a föld,ez mindenkinek jó!Gyertek velünk,fogjuk meg egymás kezét és vigyázzunk rá,rá,rá!"
Megkérdezném:-Ki tanít kit?
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)