Boszorka

Lázban ég a Maci csoport napok óta!Nagy varázslat esett nálunk!A konszolidált baba-szobánk átalakult.S hogy mi lett?Hát banya-tanya.Összegyűjtöttünk minden boszi kelléket,amit csak lehetett.Megtanultunk varázsolni,boszorkány főzetet kotyvasztani,seprűnyélen lovagolni.Rossz gyerek nálunk már nincs is,mert mindet varangyos békává változtattuk.Nálunk most a boszi parancsol!Vele táncolunk,énekelünk,számolunk,tornázunk.Neki rajzolunk,festünk,barkácsolunk.Boszi-zenét hallgatunk./Grillus:Banya,Hobó B.B:Vészbanyák dala-ez nagyon borzongató,de imádjuk/
Kedvenceink lettek a szellemek,békák,denevérek,gyíkok,pókok,bogarak.

És mi történt az udvaron ücsörgő jámbor idős párral,Juliska nénivel és Pista bácsival?A képen szereplő fiatal-ember/akiről bizton állíthatom,hogy ördögök és boszorkák unokája/ezt a bölcs megállapítást tette:"Julika néni boszorkánnyá változott.Szegény Pista bácsi meg úgy megijedt,hogy elbújt a fa mögé.Nem is mer előjönni,csak kukucskál."
Aki kiváncsi rá jöjjön és nézze meg közelebbről!

Dajkák munkacsoportja

Örömmel jelentem,hogy megalakult a dajkák szakmai munkacsoportja!Nagy érdeklődés övezte 21-en voltunk.A dajka nénik nyitottak,aktívak,érdeklődők voltak,nagy boldogság volt velük lenni.Meghallgattuk azokat a dajkákat akik már tavaly óta kompetenciás csoportban dolgoznak.Élménybeszámolójuk őszinte,pozitív és inspiráló volt

.

Köszönjük Csákvári Juditnak a részvételt és az aktív közreműködést.Jókat játszottunk együtt,így a hasznosság mellett kicsit kikapcsolódhattunk.Öröm volt együtt lenni.Mindenkinek köszönet:Mariann

Projektmódszer

PROJEKTMÓDSZER

A projektmódszer a tanuló érdeklődésére,a tanárok és diákok közös tevékenységére építő módszer,amely a megismerési folyamatot projektek sorozataként szervezi meg.

A módszer kialakítása JOHN DEWEY/1859-1952/elvein alapult,melyek a következők:

-A tanulásnak személyes tapasztaláson kell alapulnia

-Figyelembe kell venni a tanulók egyéni,fejlődési szükségleteit

-A tanuló legyen aktív a tanulási folyamat alakításában

-Vegyen részt aktívan a közösség ügyeiben

Magát a módszert Dewey tanítványa WILLIAM KILPATRIK/1871-1965/dolgozta ki 1919-ben azzal a céllal,hogy a gyermekek ne tudományágakra tagolt ismereteket tanuljanak,hanem a saját életükben problémának tartott jelenségeket életszerűségében tapasztalhassák.A hagyományos tanterv helyett a tananyagot a gyermek érrdeklődésén alapuló,életszerű egységek köré csoportosítja,melyek elsajátítása önállóan,az egyes tanulók egyéni fejlődési ütemének megfelelően történik.

ÓVODAI PROJEKTMÓDSZER:

A gyerekek érdeklődésére épül,az óvodapedagógus és gyerek közös tevékenységén alapszik,és projektek sorozataként szervezi meg a megismerési folyamatot.A projektek komplex feladatok,középpontjukban valamilyen gyakorlati természetű probléma áll.

A PROJEKTMÓDSZER JELLEMZŐI:

-Egy probléma,témakör több szempontú feldolgozása,megismerése.

-A témakörök témákra bomlanak,s ezek tevékenységekben valósulnak meg.

-A feldolgozandó projekt nem azonos a klasszikus ismeretkörökkel/pl.évszak/,hanem a gyerekek érdeklődésétől függően integrálja az egymáshoz kapcsolódó ismereteket.

-A tevékenységek érvényesülhetnek szabad játékban és a felnőtt által felajánlott tevékenységben.A kettő jól elkülönül egymástól.A szabad játékban a projekthez gyűjtött,bevitt,készített tárgyak,információk kötetlen felhasználása történik,a gyerekek egyéni ötletei alapján.A tevékenységrepertoárt a pedagógus állítja össze úgy,hogy a gyerekek különböző fejlettségű bekapcsolódása lehetővé váljon.

-A projekt több nap,vagy hét,folyamán teljesedik ki,s közben is változik a gyerekek újabb elképzeléseivel.

-A megvalósuláshoz a család,szülők támogatása,közreműködése szükséges.A szülő szakértőként jelenhet meg egy meghatározott tevékenység bemutatásakor.

-A játék,a munka,a tanulás ötvöződik,a gyermek tevékenységében nem elkülöníthető módon érvényesül.

-A projekt szelleme,gondolatisága a környezet külső megjelenésében is tükröződik.Így az új projekttel a csopor képe megváltozik.

A PROJEKT GYAKORLATI MEGVALÓSÍTÁSA:

-Gyermekeket az adott időszakban legjobban érdeklő,leginkább foglalkoztató élmények,problémák,tárgyak feltérképezése

-A terv elkészítése.Ennek apja a gyerekekkel történő beszélgetés,mely során kiderül:mit tudnak az adott témáról,mit szeretnének csinálni,mit akarnak megtudni.A pedagógus is elmondja javaslatait.Majd rögzítik a rövid és hosszú távú terveket/AMIT LEHET RAJZZAL,VAGY SZIMBÓLUMMAL,HOGY A GYEREK IS OLVASHASSA/,amely biztosítja a motivált állapot fenntartását.

-A témakör integrált lehetőségeinek feltárása,és ennek megfelelő tevékenységek keresése.

-A megvalósításhoz szükséges források feltárása,megszervezése.Elsődleges a családból érkező segítség,szülők bekapcsolása.Igen jelentősek a csoportos élmények formái/helyszíni tapasztalatgyűjtés/,a szükséges anyagok,eszközök közös gyüjtése.Tehát fel kell mérni,hogy mire van szükség.

-A heti terv véglegesítése.A fontosabb tevékenységek egymásutániságának megállapítása,végiggondolva a fejlesztés lehetőségeit,a képességek alakításának feltételeit.

-Az értékelés folyamatosan történik,és hármas szempontrendszert kell követnie:

-értékelni kell a munkát a produktum szempontjából

-a tanulás szempontjából

-a társas kapcsolatok alakulása szempontjából

A PEDAGÓGUS SZEREPE ÉS FELADATA:

A gyermeki kezdeményezéseknek főszerepe van ebben a folyamatban,de hogy ez érvényesülhessen,az óvodapedagógus szerepe át-és felértékelődik.Szerteágazó előkészítő,szervező feladata van az óvodán belül és kívül.Főleg a szülők bevonása hangsúlyos.A pedagógus személyiségével is hatást fejt ki,hangsúlyos modell szerepe.A felnőtt sem tudhat mindent,ám a hiányzó ismeretek megszerezhetők egyéni erőfeszítéssel és társas együttműködéssel.A pedagógus az egyénre szabott tevékenységek megteremtésével sikerélményhez juttatja a gyermeket,elősegíti pozitív énképének,önbizalmának kialakulását.Tudja:a tanulás jutalma a felfedezés izgalma,a megismerés öröme.

RÖVID ÖSSZEFOGLALÓ A PROJEKTMÓDSZERRŐL:

-Cselekvésben,élettevékenységben fejleszti a személyiséget,nem a felnőttől származó feladathelyzetben.

-Nem foglalkozási ágakra bontva ismerteti meg a gyermekeket a világgal,hanem szervesen összetartozó tartalmakkal,lehetőségekkel.

-Biztosítja a cselekvés végtésekor jelentkező gyermeki választásokat és az egyedi megoldások variánsait.

-Teret ad a váratlan módosításnak,kiegészítésnek.

-Mozgósítja a gyermekben az aktuális és tapasztalati érzelmeket,azt a cselekvési módot,amely jelzi fejlettségét,szociabilitását,illetve az egyéni világlátását,szemléletét.

-Biztosítja a hatékony tanulást,mert nem csak a figyelem,emlékezet,beszéd fejlődik,hanem az összes pszichikus folyamat aktiválódik.

-Nem az életre készít fel,hanem az élethelyzetekre.

IRODALOMJEGYZÉK:

1.Bihari Katalin:Projektmódszer az óvodában Műhely2010

2.Körmöci Katalin:Projektmódszer az óvodában Nemzeti Tankönyvkiadó 2004

3.Hortobágyi Katalin:Projekt-kézikönyv Tankönyvkiadó 1976

Lucázás

A lucázás a mi falunkban gyerekkoromban még élő hagyomány volt.A műsor helyi/malomsoki/gyűjtés eredménye.A dalokat,rigmusokat a következő emberektől tanultam:
Léránt Józsefné Vilma néni/nagyanyám/
Horváth Imréné Cella néni
Drobenák Istvánné Jolán néni

Béke poraikra és hála nekik az utókor nevében!



 

LUCÁZÁS

1.Vonulás./kolomp,láncos bot,pásztor bot van náluk,egy kosárban szalma/

Mendika,mendika,üres a tarisznya,

Füstöl a kémény,talán itthol vannak

Eredj be,kis Máté/bármilyen név/

Valamit csak adnak!

2.Kopogás:Szabad-e lucázni?

Ha a válasz nem-/érdemes ezt is eljátszani/

Kint maradva mondják:

-Egy tikjuk legyen,az is vak legyen!

-Egy kakasuk legyen,az is kappan legyen!

-Olyan rosszak legyenek a gyerekeik,mint az ördögök!

Ha a válasz:Igen!

Bevonulnak a Mendikát énekelve,félkörbe állnak,3 csomó szalmát leszórnak

arra ül 4 fiú/kezdődik a kotyolás,az ének alatt bottal kopognak/

3.Luca,Luca kitty-kotty,kitty.kotty

Galagonya kettő,három

A pálinkát várom

Ha nem adnak szalonnát

Levágom a gerendát

Ha nem adnak körtét

Elviszem a Böskét!

-Első szalmán ülő fiú:/kántáló hangon,az utolsó szót megemelve/

-Adja meg az Isten,hogy kendtek tyúkja úgy megülje a tojást,mint én ezt a szalmát!

-Többiek:Szalmát!

-Második fiú:Adja meg az Isten,hogy kendteknek annyi pénze legyen,mint a pelyva!

-Többiek:Pelyva!

-Luca,Luca..../ének végig/

-Harmadik fiú:Adja meg az Isten,hogy annyi csibéjük legyen,mint égen a csillag!

-Többiek:Csillag!

-Negyedik fiú:Adja meg az Isten,hogy annyi zsibájuk legyen,mint réten a fűszál!

-Többiek:fűszál!

-Luca,Luca.../ének végig/

-Első fiú:Adja meg az Isten,hogy kendtek lányának akkora melle legyen,mint a korsó!

-Többiek:Korsó!/A lányok fenyegetnek/

-Második fiú:Adja meg az Isten,hogy kendtek asszonyának akkora fara legyen,mint a kemence szája!

-Többiek:Szája!

-Egy lány:/kezében cirokseprő,ezzel hátba csapkodja a középen ülő fiúkat/

-Lesz nektek mindjárt akkora,ha a szalmát össze nem szeditek!

-Luca,Luca...Ének végig/közben a 4 fiú összeszedi a szalmát

4.Fiúk:Hol van a Luca-menyasszony?

Lányok:Itt van ni!/Előlép egy lány fehér ruhában,kezében tollból font kalácskenő,amellyel minden gyerek arcát végigcirógatja/

-Lányok:Jó Luca-menyasszony,szép Luca-menyasszony,

A gyerek-seregnek egészséget hozzon!

Orcája piruljon,szája mosolyogjon!

5.Fiúk:/tarisznyát tartva/

Megkérjük a házigazdát,vegye elő pálinkáját

Sonka,kolbász,szalonna,tarisznyába jó volna!

/a háziak beleteszik az ajándékot/

-Lányok:/kosarat tartva/

Te meg háziasszony,siess a kamrába

Almát,körtét,kalácsot,keress a kosárba!

/a háziak beleteszik az ajándékot/

-Együtt:Köszönjük!

6./Előveszik ők is ajándékukat,cserépbe aznap ültetett búzát,közepében nap szimbólummal/

-Minden:Fogadjátok ajándékunk,benne van a jó szándékunk!

/Luca.menyasszony fogja,a tollkenővel köröz felette és kenegeti/

-Lányok:Mag,mag,búzamag,benne aluszik a nap,

Mag,mag,búzamag,nőjjél,nőjjél hamarabb!

7.Minden együtt:Hozzon néktek fényességet,boldogságot,reménységet,

A bajokra orvosságot,házatokra vidámságot,

Jó aratást,bő termést,legyen áldás,békesség!

Együtt:Isten velük!/kivonulnak a Mendikát énekelve/

/A kapott búza karácsonyra kinő.Ebből a háziak a karácsonyi ételekbe összevágva kevertek,mert betegségmegelőző szernek tartották./

.

játék és tanulás

SZEMPONTOK	SZABAD JÁTÉK	PROJEKT TEVÉKENYSÉGEK
ÉLMÉNY FORRÁSA	-egyéni tapasztalat -csoportélmény	-egyéni érdeklődés -beállítódás
KEZDEMÉNYEZŐ	-döntően a gyermek -lehet a felnőtt is	-felnőtt a csoporttal együttműködve
HELY	-szabadon megválasztható és közben módosítható	-előre meghatározott helyre koncentráltan
ESZKÖZ	-játékszerek -használati tárgyak -anyagok	Természeti anyagok: -élő -élettelen -használati tárgyak -technikai eszközök
CÉLJA	-az egyes gyermek által indirekt módon követett,mely a folyamatban módosulhat	A csoport által elfogadott problémának sokirányú feltárása,megismerése
DÖNTÉSEK TARTALMA	A gyermek szabadon dönt: -a tevékenység vállalásában -a tevékenység tartalmában -a feltételek megteremtésében -a társban	A gyermek szabadon dönt: -a választható tevékenységajánlatok között -a probléma megoldási módjaiban -a rendelkezésre álló tárgyak felhasználásával -a limitált létszámon belül a társban
A FELNŐTT BEFOLYÁSA	-érzelmileg megerősíti -a feltételek megteremtésében támogatja,segíti -a gyermek kérésére segítséget ad	-a tevékenységrepertoárt összeálítja -a mikrocsoport létszámát limitálja -a tárgyi feltételeket biztosítja -a megismerés problémáit exponálja -az együtműködési kereteket meghatározza
TÁRSAS JELLEGE	Magányosan és társakkal együtt is	Kis létszámú társas közeg
HATÁSUK EGYMÁSRA	A szerzett tapasztalatok szabadon beépülhetnek a játékba,külső elvárásoktól mentesen.	Korlátozott módon jelenik meg a játék,a közösen elfogadott megismerési célnak alárendelve.
VISZONYA A VALÓSÁGHOZ	A gyerekeket mozgósító érzelem,cselekvés függvényében esetleges.Nem mozgatórugója a valósághű tükrözés.	A téma egyre árnyaltabb belsővé válásával a világról szerzett információk gyarapodnak.

Márton-nap

Novemberben,Márton napján
Liba gágog,ég a kályhán
Aki libát nem eszik
Egész évben éhezik!



                       
Bizonyára mindannyian ismeritek a Gyertek haza ludaim c. libás játékot,és gondolom szívesen játszátok a gyerekekkel.Egy 1891-ből származó gyújtést szeretnék veletek megosztani Veszprém megyéből.Íme:
A gyerekek választanak maguk közül egy gazdasszonyt,egy szolgálót és két farkast.A farkasok félreállnak,elbújnak.A többiek a libák.A gazdasszony és szolgáló összefogott kézzel,enyhén fejre koppintva megszámolják őket.A szolgáló áthajtja a libákat a másik oldalra,majd megindul a felelgetős ének a gazdasszony és libák között.
Futni kezdenek a gazdasszony felé,a farkasok ahányat tudnak elkapnak.
A gazdasszony kérdi:-Hol maradt két liba?Libák:-Elment a nádasba tojni.
A játék addig ismétlődik,míg a farkasok minden libát elfognak.Az elfogott libák a farkasok mögött leguggolnak,vagy leülnek.A gazdasszony és szolgáló elmennek a farkasok elé.
-Gazdasszony.-Nem láttak erre egy sereg libát?
-Farkasok.-De láttuk,arra mentek a tövises úton./balra mutatnak/
A gazdasszony és szolgáló elindul arra,majd visszatérnek,és mondják a farkasoknak
-Jaj lelkem,nem láttunk mi arra semmit,a lábunk meg mind teliment tövissel,most szedjék ki!
Felemelik a lábukat,a farkasok nyúlnak felé de ahogy hozzáérnek.a kezükre ütnek.
Másodszor kérdezik
-Nem láttak erre egy sereg libát?
-:Farkasok:-De láttuk,arra mentek a deszkás úton./kezükkel jobbra mutatnak/
Gazdasszonyék elindulnak,majd visszatérnek.
-Jaj lelkem nem láttunk mi arra semmit,a lábunk meg mind teliment szálkával,szedjék csak ki!
/Lábhoz nyúlás,kézütés,ismét/Harmadszor kérdezik:
-Nem láttak erre egy sereg libát?
-De láttuk,arra mentek a gyémántos úton./középre mutatnak/Gazdasszonyék elmennek,majd visszatérnek.
-Jaj lelkem nem láttunk mi arra semmit,a lábunk meg csupa vér,összeszurkálta a sok gyémánt!
Ekkor a libák halkan gágogni kezdenek
-Gazdasszony:-Mi zörög a padláson?
-Farkasok:-Tegnap hoztam egy zsák diót,azt törik a fiaim.
-Gazdasszony:-Nyissa csak ki!
-Farkas:-Nem lehet,elveszett a kulcsa!
-Gazdasszony:-Megkeressük!
Ekkor széthúzzák a két farkast és megtalálják a libákat.
És már is jöhet a többi libás játék,amit csak ismernek.
Jó szórakozást hozzá:
                                Mariann

őszi idill

Az Erzsébetvárosi Óvodába érkezőket manapság ez az idilli kép fogadja.Az alkotás a Maci csoport műve.A felhasznált kukoricát saját kézzel ültettük,gondoztuk,szüreteltük,de erről majd legközelebb mesélek.PISTA BÁCSI és JULISKA NÉNI/a gyerekek nevezték el őket már féligkész állapotukban/a környék kedvencei,mi pedig nagyon büszkék vagyunk
rájuk.


KUKORICA KÁSA
NE MENJ A PADLÁSRA
OTT A BÍRÓ LÁNYA
PÖRÖG A SZOKNYÁJA.

 /A mondóka alatt a gyerekek kitárt karokkal forognak,a végén leguggolnak.
saját gyűjtés,boldogult gyerekkoromból és Malomsokról származnak/



RICA,RICA,KUKORICA
PATTOGATOTT KUKORICA
SZŐKE KISLÁNY PATTOGTATTA
BARNA LEGÉNY ROPOGTATTA.

/Az első két sornál szótagonként topogunk,a harmadiknál a combunkat ütjük,a negyediknél tapsolunk.Nagyon szeretik a gyerekek,ha szőke kislány,barna legény helyett neveket mondunk,mindig végig kérik az egész csoporttal.Származása megegyezik az előzővel./



JÓ SZÓRAKOZÁST HOZZÁJUK:
                                                     MARIANN

hónapok ősi neve

Kerek Isten fája
szép tizenkét ága
szép tizenkét ágán
ötvenkét virága
ötvenkét virágán
három aranyalma
aki kitalálja
hull az áldás rája.


/év,hónapok,hetek
három ünnep:karácsony,húsvét,pünkösd/

Fergeteg - Január












Jégbontó - Február

Kikelet - Március

Szelek - Április

Ígéret - Május

Napisten - Június

Áldás - Július

Újkenyér - Augusztus

Földanya - Szeptember

Magvető - Október

Enyészet - November

Álom - December

tűz

Nemcsak néztük a tüzet,el is játszottuk.Lángokká váltunk magunk is.Tüzet raktunk építőből és krepp papírból.Utánoztuk a lángok mozgását.Csajkovszkij Tűzmadár c.szvitjére kendőkkel táncoltunk.Aztán eloltottuk a tüzet,de azóta minden nap újra gyújtja valaki.Sütöttek már szalonnát/fakockából,hurkapálca nyárson/piknikeztek a tűz körül,sőt bevitték a tüzet a bungijukba is/asztal letakarva ruhával/.A bográcsozás is eszükbe jutott,de azt a boszorkánykodásra tartogatjuk.Sohasem feledkeznek meg a tűz eloltásáról,játék végén öntözőkannával leöntik,ahogy megtettük az igazi tűzrakó helyünknél is.

őselemek

Estére aztán megszületett a gyerek.Fiú volt,s apja Vazulnak nevezte el.Ősi szokás szerint kezébe vette az újszülött porontyot az első hajnalon,kivitte a szabad ég alá,s megmutatta a felkelő napnak,a kék tavaszi égnek,a harmatos földnek,a tó megduzzadt vizének,az egész világnak.
-Nap,hold és csillagok....ég és föld....vizek,szelek,fák és füvek.....legyetek jók hozzá,mert ez az én fiam,Vazul!

                                                                                  /Wass Albert:Kard és kasza/
Őseink békében és harmóniában éltek a természettel.Minden élőben Istent tisztelték.Magukat a természet részeként élték meg,holisztikusan szemlélték a világot.Tudták,hogy minden-mindennel összefügg,s hogy mindenért felelősek ami világukban történik.Tisztelték az őselemeket,mint a világ mozgatórugóit,használták áldásait,de eszükbe se jutott,hogy uralják őket.

Mai világunkban talán a tiszteletet felejtettük el leginkább,eltávolodtunk a természettől,szeretni pedig csak azt lehet amit ismerünk.Higgyétek el,bármennyire is a modern civilizációban élünk,az emberi lélekhez ma is nagyon közel állnak az őselemek.Hát még a gyermekekhez!Mindenkit arra biztatok,szerezzen minél több közvetlen élményt a gyerekekkel együtt.Nem lehet elmondani,látni kell közben a szemüket!